„Amellett, hogy a Gyöngyöspata-bizottság határozatban foglalt feladatainak legalább a felét rendkívül aggályosnak tartjuk, súlyos hiányosságként tekintünk arra is, hogy ezek között nem szerepel a kormányzat, illetve a rendvédelmi szervek felelősségének vizsgálata” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogram vezetője a szerdai meghallgatáson. A Gyöngyöspata-bizottság (teljes nevén Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság) szerdai ülésének napirendjén civil szervezetek meghallgatása szerepelt.

Az Országgyűlés június 7-én született határozatával hozta létre az eseti bizottságot, ami első érdemi ülését szeptember végén tartotta. A TASZ ezen a napon hozta nyilvánosságra árnyékjelentését (pdf) és dokumentumfilmjét, melyek célja – reagálva a határozat tartalmára, ami az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztet – a történtek hiteles dokumentálása.

A bizottság eddig titkosszolgálati vezetőket, a rendőrség több vezetőjét, így Hatala József országos rendőrfőkapitányt, a kormány részéről Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt hallgatta meg. Vendég volt még például Gyöngyöspata alpolgármestere és ifjabb Farkas János, a gyöngyöspatai kisebbségi önkormányzat vezetője.

A szerdai bizottsági ülés hangulata eltért a korábbiaktól, az eddigi viszonylagos érdektelenség megtört, a terem zsúfolásig telt. Nem az újságírók tolongtak, hogy meghallgathassák a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Vöröskereszt beszámolóit. Elsőre csak a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egyenruhájába öltözött fiatalember szúrt szemet, majd a jobbikos Mirkóczki Ádám javaslata a napirend módosítására megoldotta a rejtélyt. Azt indítványozta, hogy a bizottság hallgassa meg jobbikos képviselőtársát, az „elkötelezett jogvédő” Gaudi-Nagy Tamást. Kocsis Máté, a bizottság elnöke, aki egyben Józsefváros polgármestere, és a Fidesz közelmúltban kinevezett hajléktalanügyi referense, a Házszabályra hivatkozva megadta neki a szót. A korábbi üléseken nem látott összegyűltek ekkor kezdték felhívni magukra a figyelmet, Gaudi jobbikos képviselőtársai és hívei voltak, akik az ülésen elhangzottakat folyamatosan kommentálták – gyakran minősíthetetlen stílusban.

A civilek beszámolóit Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kezdte, aki a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a Jobbik gyöngyöspatai akcióit tudatos etnikai feszültségkeltésnek minősítette, ami ellen a rendőrségnek határozottan fel kellett volna lépnie, ez azonban elmaradt. A jogvédő szerint egyértelmű, hogy a romák félelme megalapozott volt, amit az is bizonyít, hogy a településen akkor is történtek atrocitások, mikor a rendőrség jelen volt. Ő is hiányolta, hogy a bizottság nem vizsgálja a kormány és a rendőrség felelősségét.

Hasonlóan fogalmazott Jovánovics Eszter, aki azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség a civil szervezetek többszöri jelzése ellenére sem tett lépéseket a megfelelő időben a súlyos jogsértések megállítására, és ennek a kormányzati kommunikációban is csak jóval az eseményeket követően volt nyoma. Kiemelte, hogy három szélsőséges, cigányellenes szervezet felelős a provokatív politikai akciókért, amelyek közül a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szorosan kötődik a Jobbikhoz. „Erre bizonyíték Gaudi-Nagy Tamás imént elhangzott megszólalása is, amit a továbbiakban nem kívánok kommentálni.”

Az Amnesty International képviseletében Jeney Orsolya igazgató a gyűlölet-bűncselekmények magyarországi kezelését kifogásolta, amit a szervezet már a tavalyi jelentésében (pdf) is kifejtett. Nincs megfelelő iránymutatás a jog gyakorlására, nem dolgoztak ki gyakorlati használatra protokollokat, illetve nem állítottak fel ezen bűncselekmények kezelésére speciális szakegységeket, sorolta a kritikákat. Álláspontjának kifejtése a bizottságban hatalmas és a Parlament falai közé nem illő vitát kavart, amiből egyértelműen kiderül, hogy a jogalkotók sem értik pontosan a tényállás tartalmát. Ez pedig a jelenlévő jogvédő szervezeteket igazolja, akik hosszú ideje hangoztatják, és minden lehetséges fórumon kifejtik a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó nyomozati protokoll megalkotásának és a jogalkalmazók megfelelő képzésének fontosságát.

A témáról bővebben a TASZ Romaprogramjának blogjában olvashat >>

Az országgyűlési határozat alapján a bizottság egyik feladata „annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja”.

Juhász Péter, a TASZ Romaprogramjának terepmunkása, aki tavasszal hetente többször is járt Gyöngyöspatán, azt mondta, hogy hamisan állítja a határozat, hogy a Vöröskereszt hosszú ideje szervezte a roma nők és gyerekek kimenekítését. Szavait Selymes Erik, a Vöröskereszt főigazgatója is megerősítette: három nappal az utazás előtt küldték ki az ajánlatkéréseket, és másnap meg is rendelték az utazást Tiszaligetre és Csillebércre. Selymes Erik kifejtette dilemmáját is, ami 2-3 hétig foglalkoztatta. Két lehetősége volt, vagy enged a több tucat roma kérésének, hogy elutazhassanak, hiszen saját pénzből ezt nem tudták volna megtenni, vagy a kivárást választja, és később vöröskeresztes módra kivonulnak Gyöngyöspatára ellátni a vérző sérülteket, és gondozni a sokkos édesanyákat. „Tájkép csata után” – fogalmazott. Selymes ugyanakkor elhatárolódott attól a Richard Fieldtől, aki a Vöröskereszttel együttműködve évek óta sok millió forintot fordít szegénységben élő emberek támogatására.

Kocsis Máté többször hangoztatott aggodalmára, miszerint az EU soros elnöki posztjának betöltésekor Magyarországnak felbecsülhetetlen károkat okozott a rólunk szóló hírek terjesztése, Juhász Péter és Kádár András is a jogvédők feladatára emlékeztette a bizottságot. Mindketten arról beszéltek, hogy a hatalom bírálata egy jogállam működésének szerves része, ami nem jelenti az ország lejáratását a nemzetközi közvélemény előtt, ahogyan a határozat fogalmaz, maximum az épp hivatalban lévő kormánnyal szemben fogalmaz meg kritikát.

Richard Field szerepének firtatásakor Juhász Péter bemutatta az amerikai üzletember magyarországi humanitárius tevékenységét (pdf), például a mélyszegénységben élők számára indított vetőmagprogramot, a gyermekétkeztetést, illetve a hajléktalanszállók üzemeltetését. „Ez utóbbi nyilván ismert és kiemelten fontos Kocsis Máté elnök úr számára” – jegyezte meg Juhász Péter, amire reagálva a bizottsági elnök rendre utasította, és felszólította, hogy térjen vissza a napirendhez. Kocsis Máté később többször is megragadta az alkalmat, hogy kikérje magának a szerinte kioktató szavakat, és szerénységre intette a jogvédőt.

A rendre utasítás ezzel szemben elmaradt, amikor a hallgatóság közt helyet foglaló jobbikos kórus tetszését nem nyerte el valami, és fennhangon hőbörögni kezdtek, egy jogvédőt egyenesen megfenyegettek. A Jobbik hozzáállása és viselkedése ugyan nem jelent meglepetést, az viszont kérdéseket vet fel, hogy az előző ülésen megvívott Fidesz-Jobbik szócsata hogyan változott át a jogvédők jelenlétében nyílt összekacsintássá. A kormánypárti politikusok a Jobbik keze alá dolgozva maguk is az előítéletesség látszatát keltették, és ismét a civileknek delegálták azt az alapvetően állami feladatot, hogy kiálljanak a megtámadott kisebbségek mellett, és szót emeljenek a rasszizmus ellen.

Zsolt Melinda, TASZ